A népi Kínában a kínai eredetű harcművészeteket Wushu-nak hívják, ami harcművészetet jelent. A wushu (kínaiul: 武术/武術; pinyin: wǔshù; szó szerinti fordításban: "harcművészet", "katonai gyakorlatozás" vagy "kínai harci torna.") Wikipedia

Két nagy részre lehet bontani. Az egyik a tradicionális wushu, amit Kínán kívül kungfu-nak hívnak, és a másik az ún. sport wushu, amit 1949-ben alapítottak, azzal a nem kis céllal, hogy olimpiai sport legyen.

A sportág hivatalos világszövetsége — a Nemzetközi Wushu Szövetség (International Wushu Federation), amögött a kínai állam áll, mind erkölcsi, mind gazdasági tekintetben.

A kungfu egy kínai kifejezés ami kungfu (kínai írással: 功夫, pinjin: gōngfu) "nehéz munkát" jelent. Ezt a kifejezést a kínai nyelv sok mindenre használja, nem kizárólag a kínai harcművészet kifejezésére. Minden olyan dologra, ami hosszú kitartó munka eredménye, így akár egy festményre, vagy egy tökéletesen előadott tánc produkcióra stb.

A Kungfu/Wushu felhasználási területei

A Kungfu/Wushu felhasználási területei nagyon széleskörűek. Ha valaki életvitelszerűen gyakorolja, akkor megtanulja az önvédelmi, egészségmegőrző, betegségmegelőző, gyógyító, versenysportra használható és katonai (rendfenntartói) oldalát. Ehhez azonban a teljes idejére van szükség. Kínában a képzés 8 éves kora körül kezdődik és az iskolai tanulmányaiba beépítve, egész életében folyik. A nyugati világban (Európa, Észak és Dél Amerika) kevesen szánják rá magukat erre az életre, és nincs is rá szükség. A Kungfu/Wushu részterületei rendkívül jól használhatóak az élet különböző területein kikapcsolódásként, vagy olyan kiegészítő tevékenységként, amivel az ember megtalálja a belső egyensúlyát és ezzel a szakmai életében nagyobb teljesítményre képes.

Gyerekeknél:
A harcművészetek fejlesztik a fizikai képességek mellet (stretching, izomerősítés, mozgáskoordináció fejlesztése, csontok erősítése) a mentális képességeket, a koncentrációt, valamint olyan fogalmakat, és mintákat épít bele az életükbe, mint például a tisztelet, alázat, kitartás, családszeretet, koncentráció. A gyerekek elhízásának megállítása, és az alapvető emberi erkölcsök megtartása miatt is elsődleges szempontom minél több gyermekkel megismertetni a harcművészeti kultúrát.

Felnőtteknél:
Az egészség megtartása, esetleg visszaállítása, a fizikai aktivitás növelése, a stressz oldó technikák elsajátítása, elsősorban légzéstechnikák tanulása, alkalmazása, önvédelem tanulása ezzel önbizalom fejlesztése. Olyan csoportok alakulnak ki, ahol a fiatalok tartalmasan töltik ki szabadidejüket, figyelnek másokra, egyéni, és közös célokat alakíthatnak ki. Nagy jelentősége van az időskori sportnak is, és ebben a taji kiemelt szerepet kaphat. Az izmok, ízületek ruganyosabbak maradnak, az egyensúlyérzék növekedhet, és ezáltal kevesebb baleset, orvosi kezelés szükséges.

A Kungfu/Wushu más területei

A kínai eredetű harcművészetek története 4000 évre tekint vissza. Kína területe körülbelül Európáéval azonos méretű, a nemzetiségei is körülbelül annyira eltérőek, és sokszínűek. Ez a sokszínűség a harcművészetekre is igaz. Többféle felosztás létezik és ezek a felosztások mindig más karaktert vesznek alapnak. A Kungfu/Wushu sokféle célra használható, lehetősségei szinte kimeríthetetlenek.

Minden felosztás karaktere a Yin-Yang kettősségre alapoz. "Rengeteg elmélet létezik e különleges szimbólum jelentéséről. Egyesek esőcseppet látnak benne, mások ebihalhoz hasonlítják. Valójában a szimbólum a világmindenség egymással ellentétes tulajdonságait mutatja: sötét és világos, nőies és férfias jellegű, lágy és kemény, ívelt és szögletes, stb. <...> A világon minden magában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a jin és a jang jellegű erők állandó változásából áll. Normális körülmények között az erők rendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak." Wikipedia

A felosztások

Külső-belső:
A külsőerős stílusok elsősorban az izmok, csontok fejlesztésével tartanak a cél elérése felé. Tehát a legnagyobb hangsúlyt az erő, és a csontok ellenálló képessége kapja. A gyakorlók a tanulmányok előrehaladtával több és több belső elemet alkalmaznak. Ahogy a tanítványok egyre idősebbek lesznek, úgy tevődik át a hangsúly a belső erős gyakorlatokra. Híres külsőerős stílus a Shaolin. Jellemzően a Buddhista valláshoz kötődik.
A belsőerős stílusok azonban elsősorban a belső erő a qi (csi-légzés) fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Híres belsőerős stílus a Taiji. Jellemzően a Daoista valláshoz kötődik.

Északi-déli:
Kína területi jellegzetességei határozzák meg a stílus karakterisztikáját. Az északi stílusokra a rúgások a legjellemzőbbek, hiszen itt hegységek vannak, és a lábuk erősödik meg inkább, míg a déliek a dinamikus kézmunkát részesítik előnyben, hiszen nagyon sokat eveznek, és ettől rettentő erős a kezük, amit jól ki is használnak.